A kétoldalú kapcsolatok rövid áttekintése

1. Fontosabb egyezmények

Vízummentességi megállapodás (1991), Közúti árufuvarozási és személyszállítási egyezmény (1993), Légügyi egyezmény (1993), Kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodás (1995), Szervezett bűnözés elleni fellépést lehetővé tevő egyezmény (1999).

 

2. Történelmi előzmények

Az ír-magyar kapcsolatok a középkorig nyúlnak vissza: a 14. és a 15. században két magyar zarándok kereste fel a Lough Dergben található híres zarándokhelyet, a Szent Patrik-purgatóriumot. A látomásaikról készült beszámolók érdekes bepillantást nyújtanak az akkori Írország életébe. A 17. század közepén Walter Lynch, Clonfert püspöke, az angol csapatok elől menekülve Győrben talált menedéket. A püspök vendéglátóira hagyta az „Ír Madonnát”, a győri székesegyházban található festmény ma is köztiszteletnek örvend. Arthur Griffith ír államférfi 1904-ben megjelent „Magyarország feltámadása: példa Írország számára” című könyvében a magyarok 19. századi küzdelmét az önrendelkezésért és a társadalmi-gazdasági felemelkedésért példaként állította kortársai elé. A kommunista diktatúra elleni 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után Írország kb. 600 magyar menekültet fogadott be.

 

3. Napjaink kapcsolatrendszere

Írország és Magyarország 1976-ban vették fel a diplomácia kapcsolatokat, az együttműködés a magyarországi rendszerváltozással, a dublini magyar nagykövetség 1991. februári,  valamint a budapesti ír nagykövetség 1996-os megnyitásával kapott lendületet. Írország, amelynek uniós tagsága igazi sikertörténet, mindvégig kiállt az Európai Unió bővítése mellett, jelentős támogatást nyújtva a csatlakozó országok számára. Szimbolikus jelentőségű, hogy Magyarország Írország elnöksége idején lett az EU tagja. 

Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb jelentőséget kapott a „mindennapok diplomáciája”, a polgárok, az emberek szintjén létrehozott kapcsolati hálók. A turizmusnak, a kereskedelemnek és a munkavállalásnak jelentős lökést adott a közvetlen légiforgalom megteremtése. A két ország kölcsönösen népszerű turisztikai célponttá vált az ír és a magyar utazók körében, 2017-ben az írek 90 ezer vendégéjszakát töltöttek Magyarországon.

Magyarország uniós csatlakozását követően Írország azonnal és feltételek nélkül megnyitotta munkaerőpiacát a magyarok előtt. Ennek köszönhetően mára mintegy 10-12 ezer magyar él Írországban, ezzel is szorosabbra fűzve a két ország közötti szálakat.

2017-ben Írországba irányuló exportunk közel 159,6 millió eurót ért el, míg importunk 484 millió eurót tett ki, így a kétoldalú árucsereforgalomban továbbra is jelentős mértékű az ír aktívum. Az elmúlt években több nagyszabású ír befektetés valósult meg, illetve bővült Magyarországon, pl. a dunaújvárosi Pannonia Ethanol, az újhartyáni Kingspan (szigetelt panelek) vagy a szolnoki McHale (mezőgazdasági gépek). A CRH a vasbetongyártás mellett 2015-ben meghatározó cementgyártó lett Magyarországon.

4. Magas szintű látogatások

Két magyar köztársasági elnök tett hivatalos, állami látogatást Írországban, Göncz Árpád 1995-ben és Mádl Ferenc 2005-ben. Mary McAleese ír elnök 2000 áprilisában járt először hivatalos látogatáson Magyarországon, majd 2006. október 23-án részt vett az 1956-os magyar forradalom ötvenéves évfordulóján rendezett állami ünnepségen.

Orbán Viktor magyar kormányfő 2011. június 2-án tett munkalátogatást Dublinban, ahol Enda Kenny akkori kormányfővel és helyi befektetőkkel találkozott. Leo Varadkar miniszterelnök 2018. január 4-én folytatott tárgyalásokat Budapesten.

Gyakoriak a miniszterelnöki, miniszteri szintű megbeszélések. A két ország kormányzati vezetői az Európai Unió különböző fórumain is rendszeresen folytatnak megbeszéléseket. Egyre intenzívebbek a magyar-ír parlamenti kapcsolatok, ezt bizonyítják a parlamenti szakbizottságok közötti konzultációk és különösen Kövér László házelnök 2017. november 7-10. közötti írországi látogatása.